A pandémia alatt 72%-ot esett vissza a mozik látogatottsága, az infláció miatt pedig napjainkra drágább egy mozijegy, mint egy havi előfizetés a streaming-oldalakon. Hogyan alakult a mozizás a járvány időszakában? Hány terem üzemel országszerte és mennyit kellett bezárni? Milyen filmek uralják a magyar piacot? Mennyibe kerül ma egy mozijegy? Körképünk!
2020-ban a pandémia miatt a mozik is nehéz helyzetbe kerültek: emlékezetes, hogy kétszer is le kellett húzniuk a rolót: először március 11-én, majd a júniusi újranyitás után november 11-én megint. Hazánkban a 2019-es évhez képest több mint 10%-kal kevesebb filmszínház tudott csak filmvetítési tevékenységet végezni, sokan szüneteltetni vagy megszüntetni kényszerültek a működésüket.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint így összesen 161 filmszínház 401 moziterme maradt látogatható, és a járvány első évében regisztrált 257 ezer mozielőadás is csupán közel fele volt az egy évvel korábbinak. A hazai mozik 2020-ban 4,3 millió látogatót fogadtak, 72%-kal kevesebbet, mint 2019-ben. Szintén a KSH legfrissebb adatai szerint 2021-ben a mozilátogatók száma 6,1 millióra ugrott, ami ugyan némi növekedést jelent a 2020-as évhez képest,
Forrás: KSH
Ami a mozihelységek és a férőhelyek számát illeti, a pandémia előtti időszakot egészen 2019-ig folyamatos növekedés jellemezte. „2014 és 2019 között Magyarországon a mozik és a mozitermek száma dinamikusan nőtt: míg 2014-ben 105, 2019-ben 72%-kal több, összesen 181 mozi végzett filmvetítési tevékenységet. A mozitermek száma 2019-re 428-ra bővült, ami közel száz teremmel volt több a 2014. évinél. A mozik befogadóképessége hasonló arányban bővült, 2019-ben 16,8 ezerrel több volt a férőhelyek száma, mint 2014-ben” – áll a KSH oldalán.
2020 nyarán a járványhelyzet okozta kényszerleállást követően egyre több mozi nyitott újra, amelybe a szabadtéri vetítőhelyek is beletartoztak. Sőt...
Érdekes adat, hogy 2020-ban az előadások vetítéséhez a helyszínt közel 30%-ban a nem hagyományos mozik termei biztosították.
A mozik 12%-a szabadtéri mozi volt, illetve az úgynevezett „vándormozik” szerepe is megnőtt. A vándormozi lényege, hogy üzemeltetői vetítőgépek segítségével viszik el a mozifilmeket olyan térségekbe, ahol nincs kiépített mozi.
A mozitermek közel négytizede a fővárosban található, ami 2020-ban 157 termet jelentett. A főváros után a legtöbb moziterem (22 darab) Győr-Moson-Sopron megyében volt, a legkevesebb vetítővászonnal (2 darab) Tolna megye rendelkezett.
2020-ban a mozilátogatások fele – majdnem 2,2 millió – Budapesten történt.
A lakosság mozijegyekre Budapesten költött a legtöbbet, közel 3,5 milliárd forintot.
Mindennek ellenére Kiss Zsuzsanna, a Cinema City (New Age Advertising média) értékesítési igazgatója ennek kapcsán korábban azt nyilatkozta: „A mozi 2020-ban elért médiapiaci részesedése a pandémia tükrében jó eredménynek tekinthető. 2020-ban az előző évinek kevesebb mint a felére csökkent a hazai filmbemutatók és a jegyeladások száma, hiszen a mozik többsége közel fél évig zárva voltak.”
Forrás: KSH
Cikkünk második részében részletesen kitérünk majd arra is: pontosan mit néznek a magyarok? Filmeket vagy sorozatokat, magyar vagy külföldi alkotásokat választanak-e, illetve, hogy az otthoni vagy a mozis filmezést preferálják-e inkább. De mindezek előtt álljon itt egy általános adat, amely a hazai mozikat illeti.
2020-ban is az amerikai filmek dominanciája jellemezte a mozik kínálatát. A KSH adatai alapján 2020-ban a magyarországi mozikban 208 premierfilmet mutattak be, ami 2014 óta a legalacsonyabbnak számít.
A második helyet Magyarország foglalja el, 34 filmmel, a harmadik és negyedik helyre pedig az Egyesült Királyság és Franciaország (24-23 film) került.
A Nemzeti Film Iroda szerint a hazai gyártású filmek száma ugyan csökkent 2020-ban, ám Magyarország a nemzetközi produkciók jelentős részének adott forgatási helyszínt és stábot. A statisztikák szerint 2020-ban 16%-kal kevesebb egész estés magyar film készült. Műfaj-kategóriákat tekintve a játék- és a dokumentumfilmek gyártása a döntő.
„A mozilátogatások számának megoszlása alapján még jelentősebb az amerikai filmek dominanciája: 2020-ban 68%-os piaci részesedést értek el, amelyet a brit produkciók követtek (9,2%).
A magyar filmek piaci részesedése 7,5%-os volt, ami 319,4 ezer látogatást jelent”
– áll a statisztikai hivatal adataiban.
Talán sokat elárul a pandémia alatti mozis és filmes helyzetről, hogy míg három éve az első három legsikeresebb film között olyan alkotások voltak, mint a Bosszúállók: Végjáték, a Star Wars: Skywalker kora és a Jégvarázs 2, addig 2020 legsikeresebb filmje itthon és világszinten is a Bad Boys harmadik része volt.
Ebben nyilván egyrészt közrejátszott az, hogy Will Smith és Martin Lawrence akcióvígjátékát jóval a járvány kitörése előtt mutassák be, másrészt, hogy a 2020-as év legjobban várt szuperprodukcióinak bemutatóját – mint a Fekete Özvegy, a Dűne vagy az új James Bond-film – 2021-re halasztották. A pandémia alatt a legsikeresebb magyar produkciók a Pesti balhék, a Seveled, illetve Szabó István búcsúfilmje, a Zárójelentés voltak.
Sejthető volt, hogy az infláció előbb-utóbb a mozik díjszabásaira is hatást gyakorol majd. A Forbes szúrta ki nemrég, hogy több száz forinttal, nagyjából 16%-kal drágultak a legnagyobb mozilánc jegyei.
„Ha Budapesten moziznánk, teljes áron drágább móka, mint a legolcsóbb Netflix-csomag, a Disney+ vagy az HBO Max.
Általában decemberben szokott jegyárat emelni az ország legnagyobb mozihálózata, a Cinema City. Úgy tűnik, előrébb hozták a rituálét. Legutóbb 2150 forintot kóstált a teljes árú jegy a fővárosi egységek 2D-s vetítéseire. Ez immáron 2500 forintba kerül. Több mint 16 százalékos emelés. És erre még jön az úgynevezett kényelmi díj az online vásárlóknak, ami 120 forint” – írják.
A budapesti Cinema City mozik 3D vetítései szintén emelkedtek, ha nem viszünk saját 3D szemüveget, akkor 3000 forintba kerül a jegyár, saját szemüveggel 350 forintot spórol a néző, az IMAX-vetítéseknél ugyanez az összeg 3300 forint, amiből 400 forint jön le, ha saját szemüveget viszünk. A vidéki Cinema City mozikban 1950 és 2300 forint között alakulnak a teljes árú 2D-s vetítések.
A Cinema City marketing- és PR-igazgatója, Buda Andrea pár hete a Világgazdaságnak beszélt az áremelkedés hátteréről.
„Alapvetően a célunk az volt, hogy a lehető legminimálisabb emelést hajtsuk végre. Mindezt úgy, hogy a mozizás a szórakozási lehetőségek közül még mindig a legelérhetőbb maradhasson akár egy többgyerekes család számára is. Ha úgy nézzük, hogy a kenyér ára 1000 forinthoz közelít, vagy egy 2 deciliteres tejföl – ami minden magyaros étel alapanyaga – 500–700 forint között mozog, illetve a napi szinten használt élelmiszerek ára szintén több száz forinttal változik hetente, úgy ez még egy kismértékű emelésnek számít” – mondta.
Cikkünk hamarosan folytatódik, a streaming szolgáltatások előretörésének elemzésével!
Már a bemutatója előtt meglehetősen nagy hullámokat vetett a Superman legújabb mozis feldolgozása, miután a rendezője bevándorlóként utalt a címszereplőre. A végeredmény viszont nem ennyire direkt, inkább egy erősen nosztalgikus, grandiózus képi világú tanmesét látunk az emberi jóságba vetett töretlen hitről.
Az ember elengedheti Magyarországot, de Magyarország nem engedi el az embert – e szavak kíséretében vette át Robert Lantos, a Hunyadival nagy ismertséget szerző filmproducer a Magyar Filmakadémia életműdíját a Moz.Go – Magyar mozgókép fesztiválon, ahol életéről és munkásságáról beszélgettünk vele.
A hasonlóság nem véletlen, hiszen az egyszerűen csak F1 – A film címet kapott szuperprodukciót a Top Gun: Maverick csapata készítette. A már a magyar mozikban is látható végeredmény a Forma–1-rajongók számára biztosan csalódás, de régi vágású hőstörténetként egész jól működik.
A Magyar Mozgókép Díjjal frissen kitüntetett Kriskó Ancsa smink- és maszkmesterrel beszélgettünk szakállakról, sebekről és arról, szabad-e megfiatalítani Táncsics Mihályt.
Az elismert kanadai sztárrendező legutóbbi három filmjét hazánkban forgatta. Sőt, a negyedik is itt készül.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
Donald Trumpnak az általa nagynak és gyönyörűnek nevezett, szerteágazó, Amerika sok rendszerét megreformáló salátatörvénnyel sikerült elérnie második elnöksége első nagy törvényhozási sikerét.
Az FCSB elnöke nemrég arról beszélt: megcsapnák a Ferencvárost a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjében. Most a sportigazgató nyilatkozta azt, hogy szívből reméli, a Fradi lesz az ellenfelük a 3. fordulóban.
